Általános információk

A 3500 m hosszú, 104 m mély Leány-Legény-barlangrendszer a Pilis-hegység Pilis tömbjének Ny-i oldalán található, a közigazgatásilag Kesztölchöz tartozó Klastrompusztától K-re. A barlangrendszer bejáratai a Csévi-szirt sziklái között találhatók. A Legény-barlang 466 m, a Leány-barlang ettől É-ra 56 méterre 458 m, a 2. bejárat 472 m tszf. magasságban nyílik. Az egykori Legény- és Leány-barlangi bejáratok a bejárati termek végén vasajtóval vannak lezárva, a legészakibb kis bejárat viszont nyitott. Ezen a Leány-barlangi rész bejárati termébe és 120 méter felső szintű szakaszba lehet jutni.

A barlangrendszer járatai felső-triász dachsteini mészkőben alakultak ki. A mészkő rétegeinek dőlése északi, a dőlés szöge 50 fok körüli. A jelentősebb törésvonalak É-D és K-Ny irányúak, mindkét irányban kalcittelérek keletkeztek, melyek a barlangkialakulást megelőzték, s e törések preformálták a járatokat. Az üregesedés elsősorban karsztvízszint alatti korrózióval történt, melyet üstös oldásformák jeleznek a barlang teljes terjedelmében. Helyenként buborékáramlási csatornák is előfordulnak. A fő kialakulás feltehetően a pannon időszakban történt, a pleisztocénre a barlangot tartalmazó kőzettömeg (Pilis) kiemelkedett. Ezt a szakaszos kiemelkedést a Csévi-szirt barlangjaiban ismert kalcitlemez kiválási szintek bizonyítják. Jelenleg kis mértékű hidegvizes átalakítás van folyamatban, ez elsősorban különféle cseppkőképződmények keletkezésében nyilvánul meg, oldásformák alárendelten fordulnak elő.

A járatok egyik legjellegzetesebb idős képződménye, a helyenként nagy tömböket alkotó kalcitlemez felhalmozódások, melyek a felső szintű járatokra jellemzőek. Alsóbb szintekre a tömbök omlással kerültek. Freatikus kiválások a barlangban nem ismertek, helyenként borsókövek találhatók, melyek néhol váltakoznak a kalcitlemez kiválással. A cseppkőképződményeket főleg lefolyások alkotják, de függő- és állócseppkövek, tetaráta medencék, elefántlábak is előfordulnak. Különlegesség a denevérkoponyákat magukba záró barlangi gyöngyök.

A barlang kitöltését agyag alkotja. Ennek zöme barna barlangi agyag, kis részben vörös és zöld agyag is előfordul. A bejárat környéki zónákban pleisztocén csontmaradványok is előfordulnak, az ásatások a bejárati termekben kevert anyagot hoztak felszínre.

A járatokban változó hozamú csepegő helyek ismertek, a legnagyobb állóvíz a barlang legmélyebb pontján található, időszakosan.

Részletes leírás

Kis segítség a leírás könnyebb áttekintéséhez:

A leírás először a Nagy átmenőtúra útvonalát követi végig a Leány-barlang bejáratától elindulva az Óriás-teremig, majd a Legény-barlang bejáratától szintén az Óriás-teremig. Zárójelben, dőlt betűvel a kisebb kiágazások vannak leírva, amik az átmenőtúra során megtekinthetők. A leírásban a jelentéktelen kiágazások nem szerepelnek. Vastagon aláhúzva a nagyobb oldalágak nevei vannak, amiknek a leírását külön elolvashatjuk.

Leány-barlang

A Ny-ra néző 7 m magas, 10 m hosszú bejárati terem /0m/ a kiszélesedő belső részén ketté ágazik. Jobbra enyhén emelkedő rövid oldalág található, balra egy erősen pusztuló állócseppkő után, meredek poros fal emelkedik. (Az omlós kürtőben 14 métert felmászva a barlang már lentről is látható II-bejáratához érünk. Itt kezdődik a 120 m hosszú Felső-rész) A szemben lévő mohos fal tövében vasajtóval lezárt 2 méteres betonozott aknán mászunk le és máris a Kis-teremben találjuk magunkat ahol a falak már nedvesek, gyakoriak az időszakos csepegések. A terem bal oldalán meredek cseppkőfal található, végében mesterségesen kialakított vízszintes térség. (Innen K-i irányba 10m hosszú, poros négykézlábas járaton át a 6 m hosszú Hasadék-terembe érkezünk. Mennyezetéből 4 m magas szűk csőkürtő nyílik, amelyen át két kis fülkébe jutunk. A felső ún. Csiga-terem omladékban végződik, nevét a cseppkőkéreggel bevont csigaházról kapta.)

D-i irányban 2 méterrel lejjebb elágazáshoz érünk. (Rövidítésként balra nagyobb kőtömbök közt lebújva meredek 3 m széles fal tetejében találjuk magunkat, ami kiszélesedve 5 méterrel lejjebb a Hetes-ág bejáratánál a Cseppkő-falba torkollik.)

Jobbra lejtős járaton lecsúszva kisebb terembe érkezünk, ahol félkör alakú rézsű vezet lefelé. Az alján lévő nyíláson 2 métert lemászva a Cseppkő-fal tetejébe jutunk. Innen fél méter átmérőjű csőszerű akna vezet le a Hangyás-ágba. Egy nagyobb beékelődött kőtömböt jobbról kerülve a fal közepén keskeny vízszintes párkányra érünk, ami a Cseppkő-falon vezet keresztül. Innen már belátjuk a Régi-rész legnagyobb termét, amit a 15 m széles időszakosan vizes meredek fal ural. Az ösvény felénél lábunknál kicsi ovális lyuk nyílik, mely a Hangyás-ág másik lejárata. Ezután a falon 3 métert feljebb mászva a Hetes-ág bejáratához érkezünk. Innen K-i irányba négykézlábas, szolid szűkületekkel tarkított, képződményekben szegény, poros járatban végigmászva 30 m után elágazáshoz érünk. (Felettünk 1-1, 5 m átmérőjű szépen oldott ferde kürtő vezet 5 m magasságba, ahonnan rövid omladékos járatba jutunk. Innen járhatatlanul szűk hasadékon láthatunk át a Hasadék-terembe.)

(Előre köveken átkúszva a 3 méteres Agyagdombos-terembe érünk, melynek alját nedves vörösagyag borítja.)

Utunkat jobbra lefelé folytatva, majd egy laposabb részen lecsúszva kisebb tölcsérhez érünk, aminek alján komolyabb szűkület, a Sáska-halála vár ránk. Ezt leküzdve, egy kisebb fülke után mesterségesen áttört cseppkőlefolyásból bukkanunk ki az Áttörés-terembe /-15m/. A kisebb függő- és állócseppkövekkel díszített 6 méteres terem DNy-i végében 4 m mély, átbontott omladékos akna vezet le a Régi-részbe. K-i irányba 1,5 méteres ferde falon felmászva bebújunk a 12 m hosszú egyenes, négykézláb járható Koponya-folyosóba. (Ennek elején az Orrlyuk 3 méter mély aknája nyílik, ami a Denevér-temető két kis fülkéjébe vezet, ahonnan visszajuthatunk az Áttörés-terembe. Ez a rész az itt talált mésszel bevont denevérkoponyákról kapta a nevét.)

Az alacsony járatból a kőtömbökkel borított Omladék-terembe érkezünk. Baloldalánál az omladékban induló akna a Csodaországba vezet, míg a terem túlsó végén átbontott agyagos járat a Tavas-ág kezdete. A kövek között egyetlen 20 cm-es állócseppkő található megbújva. A terem elején a 3, 5 méteres Cső-kürtőn felmászva keskeny, emelkedő szálkőjáratban ÉK-i irányba haladunk. Néhány méter után a járat kissé kiszélesedik, ahol kisebb állócseppkövek is találhatók. Testesebb túratársaink itt még meggondolhatják magukat, vállalják-e a további megpróbáltatásokat. Innen szemben egy 3 méter hosszú, 30° lejtésű, 50 centi átmérőjű szálkő csőben, az Izzasztócsőben lecsúszva kis fülkébe érkezünk. (Balra a mintegy 15 méter hosszú Alma-ágat találjuk. Agyagos szűkületen lebújva, meredek cseppkőfal uralta kis terembe mászhatunk le, aminek alját 9 m mélyen összecementálódott kőtörmelék borítja.)

Mandula alakú oldott szálkőkapun átbújva, jobbra tartva agyagos emelkedőn mászunk fel. (4 méter után jobbra lefelé kis fülkébe kúszhatunk le.)

Egyenesen tovább szűk felbújás, majd jobbra felfelé csavarodó járat után a Dög-folyosóba érkezünk. Nevét a falában látható megalóduszok tömegéről kapta. (A felbújás után szemben, balra felfelé meredek kürtő indul, melyben derékszögű jobbkanyar után rendkívül szűk átbújó a Nyúzda található, ahol átpréselődve a Teve-terembe juthatunk.)

Törmelékes lejtőn 3-4 métert felmászva, balra egy kőtömb mellett bebújva elágazáshoz érünk. (Jobbra eleinte tágabb, majd leszűkülő törmelékes átjáró, a 10 méter hosszú Nulla-ág vezet át a Nagy kör rövidítéseként Mélysötétbe.) Egyenesen tovább az 5 méteres Szikla-terembe érkezünk, ami a Leány-barlang bejáratával azonos magasságban van. A terem végéből lefelé induló járat a Nagy-hasadékhoz vezet. Balra felbújva 1,5 m átmérőjű, 3 m magas kürtőn felmászva a Teve-terembe érünk, mely nevét a kürtő tetejére borult kőtömbről kapta. Felfelé mászva elhaladunk a Nyúzda szűk kibújása mellett, ahová benézve megcsodálhatjuk társunk céklavörös fejét, aki botor módon arra próbált meg rövidíteni. Újabb felbújás után, újabb terem következik. (K-i végében található a Teve-termi-kürtő, melynek 17 méteres magasságban található végpontja a barlang egyik legnehezebben megközelíthető pontja.)

A terem elején jobbra felfelé továbbhaladva 6 m után agyagos szűkületen felbújva a Cukrászda /+13m/ nevű terem közepébe bukkanunk ki. Finomságok helyett, felhalmozott kőtömbök mellett elhaladva, egyenesen tovább törmelékes lejtőn való felkúszás vár ránk, a végén törmelékben kibontott kürtővel. 3 méteres omlásveszélyes felmászás után az Étterembe/+18m/ érünk. Itt található egy 7 méteres kürtő, valamint a terem É-i végében egy cseppköves kis fülkét tekinthetünk meg. Ny felé szűk járatba bebújva folytatjuk utunkat. (3 méter után balra felfelé nagy omladék kőtömbök közt felmászva, szűk résen átbújva a Peep Show 6 méteres cseppköves termébe juthatunk.)

Lefelé mászva, egy fülkén és egy szorítón át a Menedék 6 m hosszú termébe érünk. Jobbra lejtős omladékos terem a Kristályszilánk található, melynek falán kalcitlemez kirakódást láthatunk. A terem végében 2 méteres lemászás után nagyobb kőtömbökre érkezünk. A kőtömbök alól itt csatlakozik be a Nulla-ág. A szemben lévő fal alá bemászva lejtős terembe, Mélysötétbe jutunk, balra 1,2 méteres cseppkőgyertya áll. A terem alsó részében 1,5 méteres kettős akna előtt jobbra kis fülkén át lebújáshoz érünk. 3 méteres falon lecsúszva a Titkok-folyosójának kezdetéhez érünk. A 17 m hosszú, alacsony, eleinte meredeken lejtő, kanyargós járat egy kitágulás után 6 méteres letörésbe torkollik. Az aknában kötél könnyíti meg a lemászást a Kalandorok-termébe /-14m/. A teremben szép fehér cseppkőlefolyás látható, aljában szűk, agyagos lyukba, a Worlukba csúszunk le, míg overálunk a tapadós agyagtól a nyakunkba nem csúszik, s lábunk a semmiben kalimpál. Itt egy 5 méteres letörésen lemászva, végre tágabb járatba, az 5 m széles 3-4 m magas Démonok-folyosójába érkezünk. Balra felfelé agyagos emelkedő vezet a Mr. Misztifika-terem felé. Lefelé nagyobb kőtömbökön lemászva, a járat baloldalán haladunk, a jobboldalt nagy cseppkőlefolyás uralja. Ez a barlang egyik szép része, mindenfelé változatos cseppkőképződményeket láthatunk. 20 méter után a folyosó végén kőtömbök közt 2 métert lemászva, majd szűk, cseppköves, vizes lejtőn lecsúszva a folyosó folytatásába jutunk. 5 méteres meredek cseppkőfalon lemászva a járat ismét kitágul. (Balra néhány méter után szűk, lapos átbújó vezet a Lucynda-terembe /-35m/, mely képződményekben szegény, alját agyagdomb borítja.)

Lefelé haladva cseppköves, 4 m széles, 3-4 m magas, vizenyős agyaggal borított járatban 4 m után kiszélesedéshez érünk. (Jobbra 8 m hosszú szűk oldalág indul a Bejgli, felette meredek 8 méteres kürtő, mely omladékban végződik.)

Tovább lefelé haladva érünk be a Skandar Graun-terembe /-50m/, melynek alját nagy kőtömbök borítják. (Jobbra cseppköves, vizes felbújás vezet a Lapföld termébe, melyet egy 8 m hosszú, 20 m széles 45° meredekségű leszakadt kőlap alkot. A rendkívül agyagos termet, hosszú cseppkőzászlók és állócseppkövek díszítik.)

(A Skandar Graun-terem aljába kőtömbökön lemászva, egyenesen tovább 14 m hosszú agyagos emelkedő járatot nézhetünk meg, míg balra lefelé a fal aljában kövek közt lebújva 6 méter hosszú kis termet találunk.)

A terem elején balra fordulva, kőtömbökön felmászva érünk a terem tetejébe. Szemben szűk hasadékot találunk, melyen lebújva a Limbó törmeléklabirintusának felső részébe érünk. (Innen lefelé kaotikus járatokon át mászhatunk le a barlang legmélyebb pontjára /-58m/. Az alsó rész nagy esőzések után időszakosan vízzel lehet feltöltve. A labirintusszerű járatok agyagosak, nedvesek, cseppkövekben szegények.)

Balra fordulva 7 méteres négykézlábas átjáró után elágazáshoz érünk. Jobbra lefelé szintén a Limbó alsó részeibe juthatunk, míg balra felfelé egy beszorult kőtömbre felmászva kis fülkébe érünk, ahonnan É-i irányba szűk felbújás vezet a Varjú-terembe/-36m/. A kibukkanás után rögtön lefelé lapos járaton lecsúszva, a terem omladékos alsó részébe érkezünk. Balra 5 m hosszú vizes, agyagos járaton hason csúszva érkezünk be a Legény-barlang Óriás-termébe.

Innen két főbb útvonalat választhatunk. Jobbra az Óriás terem felső részébe felmászva, folytathatjuk az átmenőtúránkat a Legény-barlang kijárata felé, vagy ha már minél hamarabb napvilágra vágyunk, balra egy agyagdombra felmászva a Kalcitos bejáratánál találjuk magunkat, ami a Leány-barlang Tavas-ágába vezet. Erre könnyebben és gyorsabban a felszínre juthatunk.

Legény-barlang

A 22 m hosszú, 6-8 m széles poros bejárati csarnok végében vasajtó zárja le a barlang belső részeit. Ezen átjutva köves aljzatú terembe érünk, melynek tetejéből 8 méter magas hasadék indul. Jobb oldali végében oldott hasadékban 5 métert felmászva elágazáshoz érünk. Egyenesen tovább a Patakos-ág kezdődik, visszafelé a terem feletti hasadékba bemászva pedig a Kürtős-rész indul. Mi persze most a legszűkebb utat, a közvetlenül balra lévő Pénztár szorítóját választjuk. A 1,5 m hosszú szűkület végén 2 méteres letörésen lemászva agyagos párkányra érkezünk, ahonnan 6 méteres falon mászunk le a Középső-terembe /+3m/. A letörés felett lehetőség van kötél bekötésére, ami kezdőknek megkönnyítheti a le és felmászást. É-i irányban 12 m hosszú szűk oldalág található, míg jobbra a barlang hírhedt szálkőszűkülete a 4 m hosszú 40° meredekségű Betyár-lyuk csábít a barlang mélyebb részei felé. Sörhasú túratársainktól itt veszünk búcsút, s behúzzuk magunkat a csőbe. Leérve az aljára már tudjuk, felfelé keservesebb lesz. Beérkeztünk a 14 m hosszú az elején 5-6 m magas Vörös-terembe, aminek aljába 3 métert falon lemászva jutunk le. Talaját nagy területen vörös cseppkőképződmények borítják, míg a többi rész már „szuttyogós.” (A terem DK-i végéből nyílik a Csengő-lyuk 23 m hosszú járata, mely két kis fülkéből és egy szűk kürtőből áll.)

A fal alján balra, É-ra 6 méter után oldott átbújó egy újabb terembe vezet, ahonnan felfelé a Magaslat járata kezdődik. A tág járat hívogató, de mi nem azt az utat választjuk, hanem jobbra egy lapos átjárót, aminek végén 1,5 méteres letörésen lemászva újabb elágazáshoz érünk. (Jobbra cseppköves kis terem, melynek tetejéből a 36 m hosszú, 27 m magasra felvezető Nagy-kürtő indul, aminek középső 10 méteres függőleges kürtőjéhez kötéltechnikai felszerelés szükséges. A terem baloldali végéből szűk átjárón át kis terembe juthatunk.) Egyenesen tovább a köves járatban, 10 m után négykézlábas átbújóval a Belső-terembe /+1m/ érünk be. (A terem hátsó végéből indul Cherubion 500 m hosszú járatrendszere, melynek bejárata felett a ferde falon a Kastély nevű cseppkőképződmény látható.)

A terem baloldalát fehér cseppkőfal uralja, melynek baloldalán 5 métert felmászva és balra tartva a Magaslat körének végéhez érünk, ami fentről csatlakozik be hozzánk. Balra egy agyaggödörbe 2,5 métert lemászva a Sár-lyuk kezdetéhez érünk. A fal alá egy kőtömb mellett bebújva 8 méteres függőleges akna tetejében találjuk magunkat. Az agyagos, vizes aknába való lemászáshoz kezdők számára kötél használata ajánlott. Aljából alacsony, meredeken lejtő egyre szűkülő vizes hasadékban mászunk lefelé, aminek végén 2 méteres letörésen lemászva a hasadék újból kitágul és 5-6 méter magas lesz. Ennek aljából kellemetlen vizes szűkületen átbújva, a végén 2 méteres aknán lemászva egyre táguló lejtős járatba érünk. Balra nagy kőtömbök között lefelé szintén az Óriás-terem felé megy a járat, nekünk azonban érdemes jobbra tartanunk, ahol az összeszűkülő járatban egy ferde kőlap szűkítette lebújó vár ránk. A járat ezután élesen balra és lefelé kanyarodik, majd 6 m után kőtömbök tetejére érkezve keresztjáratban találjuk magunkat. (Jobbra 6 m után szálkő szűkülethez érünk, amely után – ha van kedvünk átbújni – cseppköves kis hasadéktermet tekinthetünk meg.) (Balra agyagos járat indul Kimméria felé.)

Ha eddig a kőtömbökön toporogtunk, most nézzünk alájuk, ahol a továbbvezető szűk lebújót találjuk. A második szűkület már az Óriás-terem felső részének meredek falára vezet, ahol ha figyelmetlenek vagyunk, veszélytelen, de látványos lecsúszással örvendeztethetjük meg a már lent álló túratársakat. Az agyag már itt is cuppogós, balra viszont szép cseppkőképződményt láthatunk, velünk szemben pedig alacsony bejárattal a Haldokló föld járata kezdődik. Jobbra lefelé kisebb letörésen lemászva érünk a terem alsó részébe, ahol csapadékmennyiségtől függően, változó méretű tavat, vagy legtöbbször csak kisebb tócsákat találunk. A lemászás után balra a repedezett oldalfal alatt találjuk azt az átjárót, ami a Leány-barlangba vezet a Nagy átmenőtúra útvonalán. Ha erre vállalkoztunk, kössük fel az overálunkat, mert a nehézségek csak ezután jönnek! A Kis átmenőtúra folytatásához a teremben található agyagdombon kell felmásznunk, ahol a Kalcitos járata kezdődik, ami a Leány-barlang Tavas-ágába vezet. A terem alsó részéből /-40m/ impozáns felfelé szűkülő kürtő indul. A Sár-lyuk járatából ezen is leereszkedhetünk kötéllel.

Leány-barlang Felső-rész

A II. bejárat előtt jobbra fordulva szépen oldott, száraz, poros aljzatú, kupolás terembe érkezünk. Balra törmelékes kis oldalfülke, szemben lefelé szűk lebújó, mely 3 méteres letörésbe torkollik. A kiszélesedésig lemászva elágazáshoz érünk.

Szemben egy párkányon átmászva és egy cseppkőoszlop mellett bemászva törmelékes egyre szűkülő fülkébe érünk, melynek végén a Girnyau nevezetű mesterségesen tágított 2 m hosszú szálkőszűkületet találjuk. Testesebb barlangászoknak már a látvány is elegendő, közelebbi ismeretséget a fránya lukkal csak az elszánt lelkesedők kötnek. Túloldalt a törmelékes aljzatú állócseppkövekkel díszített F- kivan-terem /+9,8m/ vár ránk, mely több ponton is omladékban végződik. A terem jobboldali végéből nyíló fülke rendkívül omlásveszélyes!

A kitágulás utáni ferde falon lemászva újabb akna tetejénél találjuk magunkat. A lemászással a baloldali részen érdemes próbálkoznunk, így könnyebben juthatunk le a törmelékes terembe, ahonnan szépen oldott kis kürtőrendszer vezet felfelé, amelyben jól el lehet mászogatni, bujkálni. A kürtők végén a cseppkövekkel díszített Hangok-termét /+20,4m/ találjuk, melyből 2 méter hosszú járhatatlan hasadék vezet ki a felszínre.

Leány-barlang Hangyás-ág

A Cseppkő-fal ösvényének felénél ovális kis luk nyílik, ami a Hangyás-ág alsóbb bejárata. 10 m lejtős, kanyargó, szűk járat a Jamie után kisebb terembe érünk. Velünk szemben két kürtő is indul, a baloldali 7 m magasan elszűkülve véget ér, míg a jobboldaliba felmászva a Cseppkő-fal tetejénél bukkanhatunk ki. Jobbra lefelé néhány méter után elágazáshoz érünk.

Balra nagy leszakadt kőtömb tetején átkúszva a 6 m hosszú Átverős-terembe/-24m/ jutunk. Jobb oldalon agyagtölcsér aljában igen szűkös lebújást találunk, ami egy kis fülkébe vezet, ahonnan 5 m mély hasadék indul lefelé. A járat nem véletlenül kapta a Szivató nevet. Lent egy 10 m hosszú, átlag 1,5 m széles hasadékot találunk. Az innen való visszamászás emlékezetes perceket szerezhet a lemerészkedőknek.

Az elágazástól egyenesen tovább folytatva utunkat, egy 1,5 m magas kőtömb mellett elhaladva kisebb felmászás után egy akna széléhez érünk. Ha van kedvünk, lemászhatunk a Villám-aknának keresztelt verem 4 méteres mélységébe/-27m/, azonban két néhány méteres lapítón kívül továbbvezető járatot erre nem találunk. A további járatokat az akna tetejénél jobbra nyíló 4 m magas kürtőn felmászva találjuk. A ferde kis csőből kibukkanva lejtős termecskébe érünk, aminek végén átbújó vezet a Hármak-termébe. A járat itt jelentősen kitágul, a terem 6 m széles, 2-3 m magas felső része változatos cseppkőképződményekkel díszített, néhol cseppkőréteggel bevont kristályokat láthatunk a falakon.

A kijelölt ösvényt követve, ha balra indulunk el, 8 m után a járat jobbra felfelé kanyarodik, s rövidesen elágazáshoz érünk.

Balra 2 méteres letörésen felmászva egyenesen tovább az 5 m magas Joghurt-kürtőt találjuk, ami a falait borító hegyitejről kapta a nevét és a Fehér farkas-terembe vezet. Itt a képződmények megóvása érdekében ne másszunk fel, a terembe más úton is fel lehet jutni!

Ha a letörésen felmászva visszafelé nézünk, szűk kis bebújót veszünk észre, mely egy keskeny felső szintű járatba vezet. Itt bemászva 2 m után, 6 m mély aknát találunk, ami visszavezet a Hármak-termébe. Felette átmászva a keskeny hasadék 6 m után összeszűkül, ahol óvatosan átbújva egy cseppköves kürtő közepében találjuk magunkat. A lefelé tágabb akna 10 méterrel mélyebben a Hármak-termének középső részébe vezet le. Felfelé 15 m magasan vakon végződik.

Ha a Hármak-termének végén lévő elágazásnál, a felmászást mellőzve egyenesen tovább megyünk, az alacsony cseppköves járat 5 méter után egy kis falhoz vezet. Itt 4 métert felmászva, a végén balra egy bebújást találunk, ami a Fehér farkas-terembe /-10m/ vezet. A 10 m hosszú omladékos aljzatú terem kisebb cseppkőzászlókkal és hegyitejjel díszített. Túloldali vége a Joghurt-kürtő tetejéhez vezet. A bebújás után jobbra felfelé omladékban végződő rövid bontott járatba merészkedhetünk be.

A Hármak-termébe való beérkezéskor, ha jobbra indulunk el, a terem alsó részébe juthatunk le, ahol az aljzatot szürkésfehér cseppkőlefolyás, valamint csepegések által kialakított agyagtölcsérek borítják. Balra 3 méteres letörésen felmászva keskeny hasadékhoz érünk, felettünk 6 m magas szűk kürtő, balra a terembe visszavezető átjáró. A hasadékba bekúszva 4 m után egy szép cseppkő szűkíti le jelentősen a járatot, 20 centit hagyva szegény barlangászoknak, hogy egy 3 méteres kis akna tetejébe préselődjenek át. Sikeresen át és lejutva elágazáshoz érünk. Egyenesen tovább 6 m hosszú szűk járatot mászhatunk végig, míg lefelé cseppköves szűk lebújás után 5 m mély akna tetejében találjuk magunkat, aminek aljából sajna nincs továbbmenő járat, viszont kint maradt társainknak elmondhatjuk, hogy bejártuk a Zászlós-ágat.

Leány-barlang Régi-rész

A 15 m széles időszakosan vizes Cseppkő-fal közepén vezető ösvényről, több helyütt is lemászhatunk, vagy kedvünktől függően csúszhatunk a Nagy-terembe. A lejtős 20 m széles terem alsó részét kisebb-nagyobb kőtömbök borítják, melyek közé lemászva kis termecskébe jutunk és egy kis körjárat is tehető vissza a terembe. A terem alsó részéből indul a 13m magasra felvezető szépen oldott Kötelező-kürtő, ahová nevéből is következtetve, kötél segítségével juthatnak fel a kíváncsi érdeklődők. A Nagy-terem baloldali végében guggolóssá alacsonyodó átjáró vezet az Alvilág 6-8 m széles, 2-3 m magas járatába. A lekanyarodás baloldali részén a járat mennyezetében roppant kellemetlen kürtő vezet a nem valami gyakran látogatott Katalin-terembe, ami egy 5 m hosszú szűk kis járat. Tovább lefelé egy nagy kőtömböt jobbról kerülve, a járat kiszélesedve ketté ágazik.

Lefelé a járatot hatalmas kőtömbök zárják le, csupán egy kis lukat hagyva a továbbjutásra, amin lecsúszva a Pokol vizes szuttyogós termébe érünk. Ez a Régi-rész legmélyebb pontja /-38m/.

Balra omladékos átbontott átjáró vezet az Áttörés-terembe, amivel kikerülhetjük a Hetes-ág szűkületeit, s így gyorsabban és kényelmesebben juthatunk el a barlang belsőbb részeibe.

Leány-barlang Csodaország

Az Omladék-terem baloldali részéből kőtömbök közt lemászva, néhány méteres szűk lecsúszás után omladékos aljzatú kis terembe érünk. Baloldalt szürkésfehér kis lefolyást láthatunk, míg a terem végén a kőtömbök mellett lebújva a Csodaország termébe /-23m/ érünk. Jobbra lefelé 6 m hosszú bontott szűk járatba nézhetünk le, de érdemesebb inkább a termet szemlélni. A 10 m hosszú terem cseppkövekben igen gazdag, a velünk szemben lévő cseppkőfal szűk felbújó után a Tavas-terembe vezet, amit azonban nem innen érdemes megnéznünk. A terem jobboldali végében 2 méteres szálkőcső vezet tovább lefelé. Leérve az aljára, jobbra kis termet találunk, lefelé a lejtő aljában pedig kettéágazik a járat.

Balra a cseppköves fal alatt rendkívül szűk lukat találunk, ami a 7 m hosszú Tüske-terembe /-29m/ vezet. Az itt átjutóknak egy kis heliktitcsokor látványa a jutalmuk.

Egyenesen felfelé 6 m hosszú szűk járat vezet a Hét törpe-termébe, amelynek végén agyagos bontási hely található.

Leány-barlang Tavas-ág

Az Omladék-terem hátsó végében vizes agyagos járatot találunk, ahol bemászva, a végén 2 métert felbújva érünk be a Korona-terembe /-8m/, amelynek alját agyagos kőtörmelék borítja. Balra az Elefántláb nevű cseppkövet láthatjuk, jobbra pedig a cseppköves Korona-kürtőt, s mivel egyenesen is megy tovább a járat, megállapíthatjuk, hogy elágazáshoz értünk.

A Korona-kürtő 5 m magasan ketté ágazik. Balra elmászva 8 m magas kis hasadékterembe juthatunk, míg jobbra meredek falon 5 m magasra felmászva jobbra szűk kis agyagos járatot találunk. A kibontott járatban felmászva ismét tágabb cseppköves hasadékteremben találjuk magunkat. Innen 40 m hosszú kürtőrendszer vezet 28 méterrel magasabbra, ahol omladék zárja el a továbbjutást.

Egyenesen tovább a terem végéből 3 méteres letörésen agyaglépcső segítségével mászunk le a Verembe. Az agyagdombos terem jobboldalán 20 m hosszú kettéágazó szűk kürtő megy fel 12 m magasra. A terem végében bontott agyagtáró után, a Csodavár cseppköves termecskéjébe bújhatunk be. A Verem baloldali alsó végében a továbbvezető járatot a Csúszlik nevezetű szűkület jelenti. A lecsúszásnál nem árt az óvatosság, mivel a szűkület 2 méteres letörésbe torkollik. Itt lábmérettől függően nyújtózhatunk a túloldali fal felé. Sikeresen lemászva a Tavas-terem felső részébe érkezünk. Jobbra az Orgona nevű cseppkőképződményt láthatjuk, ami mellett szűk kis cső vezet le a Csodaországba. Továbbhaladva lefelé a terem egyre szélesedik, balra a Szivárvány nevű 30 cm széles, 80 cm magas állócseppkövet csodálhatjuk meg, míg jobbra kellemetlen szorítókkal tagolt 20 m hosszú oldaljárat indul. Leérve a Tavas-terem 8 m széles alsó részébe, balra láthatjuk a Hókirály nevű fehér 3 m magas cseppkőlefolyást, melynek aljától mésztufamedencék vezetnek egy kis tóba. A Tó mellett elkúszva a 2 méteres Tómellék-termet találjuk.

A Tavas-terem /-23m/ jobboldali alsó végében agyagdombra felmászva kisebb terembe érünk, ahol az Angolna nevezetű cseppkőképződményt szemlélhetjük meg, majd mellette a Csúszda lejtős falán csúszhatunk le, amelynek agyagos alján elágazást találunk.

Egyenesen lefelé 3 m után a járat derékszögben balra kanyarodik, ahonnan lapos kuszoda vezet át a Kalcitos járatába, aminek kibontott, meredeken lefelé vezető járata a Legény-barlang Óriás-termébe vezet. Ezen a részen a csepegésektől átázó agyagrétegek időnként lesúvadnak, így ne lepődjünk meg, ha az átjárót beomolva találjuk.

Jobbra fordulva 2 méteres falon felmászva a Száraz tó-terembe érünk, ahol balra egy összeszűkülésen átbújva a Tóhoz érkezünk vissza.

Leány-barlang Nagy-hasadék és környéke

A Szikla-teremből egyenesen lefelé néhány méteres lejtőn lemászva a Szirének-termébe /-3m/ érünk, ahonnan három nyílás vezet le a Nagy-hasadékba, szemben felfelé pedig a Béke-terembe juthatunk.

A hasadékba a bal oldali fal alatt nyíló járaton érdemes lemásznunk, néhány méter agyagos lecsúszás után érjük el a hasadék felső részét, ami lefelé egyre tágul. 10 m lejtő után, 5 méteres letöréshez érünk, miközben balról a másik két levezető akna is becsatlakozott hozzánk. A vizes agyagtól csúszós letörésen kötéllétra segítségével ereszkedhetünk le a hasadék aljára /-22m/, ahol cuppogós agyag fogad, míg a hasadék falait szép cseppkőképződmények borítják. A hasadék magassága 15 m, szélessége 2-5 méter között váltakozik. A hasadék végén cseppkőlefolyáson felmászva Szemirámisz függőkertjébe juthatunk, ahonnan jó rálátás nyílik a hasadékra, s mellesleg ez a barlang egyik legszebb része. Az itt található 3 m magas sárgásfehér képződmény a barlang legnagyobb cseppköve.

A Szirének-terméből szemben agyagos aljzatú járaton felfelé mászva kis szűkülethez érünk, amin átkúszva, majd jobbra kövek között átbújva érünk be a Béke-terembe/+2m/, melynek aljzatát kisebb-nagyobb omladéktömbök borítják. Balra indul a Béke-termi-kürtő sokat bontott, s még mindig omladékban végződő járata, jobbra pedig a Zúzda 27 m hosszú, kisebb cseppkövekkel díszített, szintén omladékban záródó szűk járata.

Leány-barlang Mr. Misztifika-terem és környéke

A Démonok-folyosójának felső végébe agyagos emelkedő vezet. A vége előtt balra folytatódik a járat, ahol néhány méter után elágazáshoz érünk.

Tovább előre egy kis felmászás után kis terembe érünk, melyből jobbra 4 m magas szűk kürtő vezet kisebb fülkébe.

Jobbra egy szűkülethez felmászva, majd 2 m után kövek közt felcsavarodva érünk be a Mr.Misztifika-terembe /-11m/, ahol ismét elágazás ejt gondolkodóba.

Szemben a letörés felett kis cseppkőfalat látunk, amire a terem jobboldali végéből célszerű felmászni, majd a tetején átaraszolva a másik végében szűk felbújót találunk, ami a Fortocska 18 m hosszú szűk kürtős járatába vezet.

A Mr. Misztifika-terem aljából balra elindulva 6 m után kisebb teremben állhatunk fel, amiből visszafelé vakon végződő 7 m magas meredek kürtő indul, előre pedig egy másfél méteres letörést megmászva szűk kis fülkébe préselődhetünk be.

Legény-barlang Patakos-ág, Kürtős-rész

A Pénztár szűkülete mellett elmászva az 50 m hosszú Patakos-ág kezdetéhez érünk. A barlangnak ebben a részében eltévedni igen nehéz. A meredeken lejtő keskeny járatban 8 m után szűkülethez érünk, amin átcsusszanva és egy 2 méteres letörésen lemászva a járat kicsit kitágul. Innen bal felé indul egy 5 méteres magasságban elszűkülő kürtő, amit – mivel már az alsó része sem túl tág – nem érdemes megnéznünk. Ha a kürtővel nem foglalkozunk, észrevehetjük, hogy a kitágulásnak nem sokáig örülhetünk, néhány méter után a hasadék jelentősen összeszűkül, s ráadásul mivel csak a felső része járható, még a lecsúszásos beszorulás ellen is küzdenünk kell. 6 m után a járat kicsit kényelmesebbé válik, s a további járat a járhatatlan lukban végződő végpontig már biztosan tetszeni fog a kitartó túrázóknak.

A Pénztár szűkületétől a Patakos-ággal szemben indul a Kürtős-rész. Az alattunk lévő terem felett átmászva keskeny kis járatba érünk. Jobbra lefelé 7 m mély akna vezet vissza az alsó terembe, míg balra enyhén emelkedve folytatódik a járat, amiben továbbhaladva hamarosan derékszögben megtörő cudar kis szűkülethez érünk, ahol a hosszú láb legkevésbé sem előnyös. Ha ezen sikerült átvergődnünk, 4 m után kis felbújással érünk be a Macskaszentély nevezetű terembe. A lapos kis terem cseppkövekben gazdag.

Legény-barlang Magaslat

A Vörös-teremből kivezető oldott átbújó tág terembe vezet, ahonnan felfelé a Magaslat járata kezdődik. A szépen oldott emelkedő járat cseppkövekkel díszített, balra kisebb oldalfülkéket találunk. 15 m után jobbra cseppköves kis beugróból 25 m magasra felvezető fehér cseppköves kürtő indul. Néhány méterrel feljebb szintén baloldalon tágabb kürtő vezet fel 17 méteres magasságba. Tovább felfelé ellaposodik a járat, majd élesen jobbra kanyarodik, itt törmelékes aljzaton kúszhatunk be a tágabb folytatásba. Itt van a Magaslat legmagasabb pontja /+21m/. Innen a járat már lejtős, cseppkövekkel tarkított, a falakat néhol hegyitej borítja. Az önfeledt nézelődést hamarosan ronda szűkület látványa szakítja meg. Ne keressünk más utat, nyugodjunk bele, hogy azon keresztül kell lejutnunk. A kettős szűkületen átjutva 2 méteres letöréshez érünk, ami szép kis cseppköves terembe vezet. Innen vizes, köves lejtőn lecsúszva a Belső-terem cseppkőfalának tetejénél találjuk magunkat, jobbra pedig a Sár-lyuk csábít további túrázásra.

Legény-barlang Cherubion

A Belső-terem hátsó végéből indul Cherubion 500 m hosszú járatrendszere. A barlangrendszer legszebb, de legundorítóbb részei is erre találhatók. Kis szépséghiba, hogy a szép részek a kellemetlen részeken keresztülszenvedve érhetők el.

Már rögtön a járat elején pocsolyás szűkületen át jutunk be az első 8 m hosszú terembe, amit változatos cseppkőképződmények díszítenek. A terem hátsó végéből nyíló szűk bebújó után cseppkövekkel gazdagon díszített termecskébe nézhetünk be. A képződmények megóvása érdekében elégedjünk meg a bebújóból való nézelődéssel. A teremből jobbra lefelé, tágan folytatódik tovább a járat. Cseppkőlefolyáson óvatosan lelépkedve, egy nagyobb kőtömböt jobbról kerülve kisebb folyosóba érünk le. Jobbra 7 m hosszú terem, melynek bejáratát szép cseppkő díszíti, alján csapadékos időben kis tavacskát láthatunk. Balra kőtömbökkel borított lejtős járaton még 6 métert mehetünk, aztán szűkülethez érünk. Fehér cseppkőlefolyás és állócseppkövek mellett bújunk be a fal alá, majd a Féregút agyagos, lapos járatában csúszunk le 4 métert. A tapadós agyag miatt ez a rész visszafelé lesz kicsit kellemetlen. Innen 5 m kis cseppköves járat következik, majd újabb 8 m hosszú terembe érünk. A jobboldali részen találjuk meg a lejtős lebújót, ami a Zsákbamacska szűkületéhez vezet. Itt érdemes fejjel előre mennünk, hogy jobban be tudjunk helyezkedni a vizes lapítóba. Egy kőtömb tetejére érkezünk ki, ahonnan 5 métert kell lemásznunk a Fátyol-terembe /-24m/. A lejtős terem baloldalán a kitaposott útvonalon haladjunk, a többi részt cseppkövek borítják. Néhány méter után elágazáshoz érünk.

Egyenesen előre a Fátyol nevezetű fehér cseppkőképződmény mellett balra kis lukon mászhatunk be egy fülkébe, ahonnan a Majomcsapda hasadékaknája nyílik. 10 méterrel lejjebb érhetjük el a szűk kis hasadék alját, feltéve, ha van kedvünk lemászni oda.

Az elágazásnál balra fordulva vizes, agyagos szűkületet veszünk észre, melynek vége pipaszerűen felfelé kanyarodik. Ha eddig nem voltunk elég agyagosak nyugodjunk meg, itt jelentősen csökkenni fognak az overálunkon lévő száraz foltok. Kibukkanva a szűkületből, a cseppkőtojásokkal díszített Keltető termecskéjét pillantjuk meg. Jobbra a Kloáka-kürtőbe mászhatunk fel 10 méteres magasságba.

Balra rövid, szűk hasadékon átcsúszva omladékos fülkébe érünk, ahol rögtön kússzunk el jobbra. Végre ismét tágabb járatba, a Rózsaszín párduc-folyosóba /-22m/ értünk, ahol hármas elágazás ejt gondolkodóba.

Egyenesen a folyosó 2-3 méter széles, 2 m magas, cseppkövekkel díszített, s mivel ez a legbarátságosabb járat menjünk először erre. 12 m után elhaladva az Oltár nevű cseppkőképződmény mellett kitáguláshoz érünk, ahol a nagy kőtömbök között szép állócseppköveket láthatunk. Egyenesen még 7 métert folytatódik a járat, aztán összeszűkülve véget ér. A kitágulás elején jobbra a kőtömbök közé bemászva emelkedő kis járatba érünk, melynek végén balra két szép állócseppkővel díszített terembe nézhetünk be, míg jobbra meredek fal indul felfelé. Ennek jobboldalán felmászva a járat hasadékszerűen folytatódik. Néhány méter után kis állócseppkövek mellett ferdén visszafelé másszunk rá a falra, mivel itt tudunk átbújni a tetejét elzáró kőtömbök között. A lukon átbújva kis folyosóba érünk, jobbra szép cseppköves falon 6 m magasra mászhatunk fel, míg balra a lejtős járatban 6 m után szűkülethez érünk, amin átcsusszanva a Tengerfenék termének tetejébe érünk. Az előttünk lévő cseppköves letörést jobbra kikerülve érünk le a terem kőtömbökkel borított aljára /-22m/.

A Rózsaszín párduc-folyosó elején balra fordulva, ferde falon bemászva omladékos emelkedő járatba érünk, ami 13 m után omladékban végződik. Az omladékot jobbra egy szűkületbe bebújva, majd 3 méteres kis kürtőn felmászva tudjuk kikerülni. Ezzel a Neuro 2000 járatába értünk. Az omladékos aljzatú termecske végéből egy kőtömbre felmászva érünk a folytatásba. A 2 m széles cseppköves járat 8 m után összeszűkül, jobbra fehér cseppkőfalat veszünk észre. Egy kőtömbön átmászva elágazáshoz érünk. Előre 15 m agyagos kis járat, míg jobbra felfelé szűk cseppköves járaton a cseppkőfalra mászhatunk fel.

A Rózsaszín párduc-folyosó elejébe kiérkezve, ha visszafelé felfelé indulunk el, 8 m magasra kőtömbökön kell felmásznunk. Itt a járat élesen balra kanyarodik, majd kisebb elágazásban végződik.

Jobbra omladékos járatba bemászva 6 m hosszú keskeny hasadékot találunk, melynek teteje omladékban végződik. Az omladék nagy része hatalmas kalcitlemez tömbökből áll.

Balra szűk 5 m magas kis kürtőt találunk, melynek tetejében egy ablakon átmászva a kürtő folytatásába jutunk. Az utolsó néhány méteres szűk részen való felmászás az agyagos overálokban nagyon szivatós, testesebb barlangászoknak az átjutáshoz több ember segítségére van szükségük. Ha felértünk, néhány méteres cseppköves kis hasadékban fújhatjuk ki magunkat, melynek végéből omladékos átbújás vezet a további járatok felé. Egy omladékos aljzatú terembe beérve, majd jobbra egy kőtömbön felmászva, impozáns hasadékkürtő aljában találjuk magunkat.

Hagyjuk most az önfeledt bámészkodást, nézzünk el inkább jobbra lefelé. Kisebb letörésen lemászva lejtős kis járatba érünk, ami járhatatlan szűkületben végződik. Néhány méterrel a vége előtt a baloldali falra felmászva és egy állócseppkő mellett elmászva emelkedő cseppköves járatba érünk, melyből néhány méter után jobbra lefelé meredek csúszda vezet egy kisebb terembe, míg tovább előre a barlang egyik legszebb részét, a Kürtó fehér falak közt csillogó zöld vizét pillanthatjuk meg. Az 1 m átmérőjű kis medencébe 2 méter mélyre lehet lelátni.

A hasadékkürtő alatt állva jó 20 m magasra láthatunk fel, mellettünk 2 m magasan két kőtömböt látunk összeborulva, stabilitásukról gyakorlatban győződhetünk meg, mikor is felmászva rájuk megkezdjük a hasadék kimászását, amiben kapaszkodókötél segíti a feljutást. 25 m mászás után 22 méterrel magasabban érjük el a vízszintes részt, ahol végre biztosabban meg tudunk állni. A hasadékba innen még 10 métert láthatunk fel, a méretek megdöbbentőek, ebben a barlangban nem ehhez vagyunk szokva. Balra lefelé cseppköves lejtős kis járat vezet egy fülkébe, jobbra pedig kőtömbök mellett elmászva 9 m hosszú cseppköves terembe érünk /+25m/. Ennek elejéből 4 méteres kis körtő indul, amibe a felmászáshoz slósz szükséges. A fent található fülke alját lerakódott kalcitlemez álfenék alkotja. A fülkéből balra cseppköves szűkületen át nagyobb terembe érünk, balra az állócseppkövekkel díszített emelkedő kalcitlemez dugóban végződik. Jobbra nagy omladéktömbök találhatók, de nagyon nem érdemes arra mászkálnunk, mivel a nagy kürtő tetejében vagyunk, így számolnunk kell az átszakadás veszélyével! Tovább egyenesen, emelkedőn felmászva hármas elágazáshoz érünk.

Jobbra kisebb letörésen felmászva emelkedő cseppköves kis járatba jutunk. Néhány méter után jobbra keskeny kis agyagos járat egy fülkébe vezet, ahol néhány szép cseppkőgyertyát szemlélhetünk meg. Egyenesen tovább a járat 6 m után véget ér.

Szemben a fal alá lekúszva a Szentély cseppköves kis termébe érünk. A cseppkövek mellett elmászva és egy kis letörésen lemászva 10 m hosszú, 8 m magas változatos cseppkőképződményekkel díszített terembe jutunk, aminek tetejét kalcitlemez dugó zárja le.

Balra letörésen felmászva szépen oldott fülkébe érünk, ahonnan balra kürtő megy felfelé, aminek teteje a barlangrendszer legmagasabb pontja

/+46,2m/.

Legény-barlang Kimméria

8 m agyagos kis járat után összeszűküléshez érünk, ahol átkúszva omladékos kitágulásban találjuk magunkat. Balra felfelé a Sár-lyuk felsőbb részébe mászhatunk vissza, míg előre a két fal közé szorult nagyobb kőtömb alatt aknát találunk. Itt kötélen ereszkedhetünk le az Óriás-terembe. Az akna felett átmászva agyagos, törmelékes emelkedőn mászunk fel, majd rámászunk a felfelé egyre szűkülő bal oldali falra, aminek elején még szép cseppköveket is láthatunk. A vizes 40° meredekségű fal 13 méterrel magasabban ér véget, ahol jobbra agyagos, törmelékes bebújót találunk, ami Kimméria termébe vezet. Az omladékos aljzatú teremből jobbra és egyenesen néhány méteres oldaljáratok indulnak, míg balra cseppköves kürtő vezet fel 23 méterrel magasabbra /+15 m/, végpontját cseppkő szűkíti járhatatlanná.

Legény-barlang Haldokló föld

Az Óriás-terem felső részéből induló négykézlábas járat 2 m után balra felfelé kanyarodik és vizes, agyagos felbújáshoz vezet. Itt megmártózva egy cseppköves terem agyaglejtőjének aljában bukkanunk ki. Innen két irányba is tovább tudunk menni.

Szűkületünk felett szép cseppkőfal húzódik, melyre baloldalt tudunk felmászni. Egyenesen tovább felfelé néhány méteres agyagos járat van, míg balra szűk kis oldaljárat, melynek elszűkülő végéből át tudunk beszélni a Leány-barlangba, de ne legyünk csalódottak, ha nem kapunk választ, hiszen kicsi az esélye, hogy a túloldalt éppen van valaki.

A terem agyaglejtőjén felmászva, cseppkövek mellett átbújva nagyobb terembe érünk, melynek nagy agyagdombját középen patakmeder vágja ketté. Balra szűk 7 méteres kis oldalág található, előre pedig egy kellemetlen agyagos szűkületen át a terem néhány méteres folytatásába kúszhatunk be /-29m/.