Részletes leírás
1) A 2002-es állapotfelvétel (Kovács Richárd)
A 194 m hosszú 28 m mély Rejtekút-barlang a Csévi-szirteken található a Legény-barlang bejáratától 102 méterre 193°-ra tőle 10 méterrel magasabban. A felső-triász dachsteini mészkőben tektonikus törések mentén, karsztvízszint alatti oldódással kialakult barlangot az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület fedezte fel 1999-ben. Formakincse nagyon hasonlít a Leány-Legény-barlangrendszeréhez, valószínűleg össze is függ vele, aminek a bizonyítása a jövő feladatai közé tartozik. A nagyrészt száraz barlangra az aknák, kürtők jellemzők, valamint az oldott és a tört-omlott felületek váltakozása. Jelentősebb csepkőképződmények, csupán néhány helyen találhatók benne, de az egész barlangban találhatók kisebb-nagyobb cseppkövek. Külön érdekességet jelentenek a repedésekből néhol tömegesen előbukkanó gyökerek, amik a belsőbb részeken is megtalálhatók. Avar és növénytörmelék az alsóbb részekbe is behullik, valamint rókák is látogatják a barlangot egy alsó összeomlott, ember számára nem járható bejáraton át.
1 m széles, 0, 7 m magas lejtős bejárata omladéktömbök között vezet lefelé, 2 méterrel lejjebb egy letörés után fel tudunk állni. (Itt egyenesen tovább, ha az omladéktömbök közt átbújunk egy kis hasadékba érünk, amiből 3 m magas szűk kürtő megy fel a bejárat szintje fölé, jobbra pedig egy lapos fülke található. Ebbe a részbe sok pók húzódik be, amiken kívül nem sok látnivaló akad, így akik ide nem másznak be azok sem veszítenek sokat.) Lefelé az omladéktömbök közti résen lepréselődve kisebb fülkébe érünk, ahol a falakról csomókban lógnak a hajszálgyökerek. Ezután lapos átbújás, majd újabb kis letörés következik és egy nagyobb aknához érünk, ami mellett átmászva a Zene-terembe juthatunk. Itt balra impozáns inaktív cseppkőzászló vonja magára a figyelmet, míg a jobb oldali falból szakálszerűen gyökerek törtek maguknak utat. Ezek főleg akkor látványosak, mikor lámpáink fényében vízcseppek csillognak rajtuk. Visszatérve a 6 m mély lefelé táguló aknához érdemes kapaszkodókötelet kikötnünk a le és feljutás megkönnyítése végett, de az akna szabadon is mászható. Lent egy törmelékdombra érkezünk, amit behullott avar és növénytörmelék borít. Itt a kőtörmelék között régi rókakoponyákat, csontokat is találhatunk. A Jóhangulat-teremnek (-14m) nevezett rész a barlang legtágabb járata és egyben fő elágazási pont is.
Egyenesen (K-i irányba) elindulva jobbra szép kis szalmacseppköveket figyelhetünk meg, amik mellett lapos bebújó után megy tovább a járat. (A terem tovább előre folytatódik, ám néhány méter után már csak négykézláb tudjuk folytatni az utat, a végéig, ahonnan balra felfelé lapos átbújás után egy kürtőt találunk, aminek két méteres oldalága járhatatlanul visszavezet a Jóhangulat-terem tetejébe.) Az oldaljárat egy kis kürtőhöz vezet, ahol omladéktömbök közt felmászva a magas szépen oldott Kőgyertyás-terembe érünk. A terem az itt található 1, 2 m magas cseppkőgyertyáról kapta a nevét, s ez a hely újabb elágazási pont.
A cseppkőgyertya mellett felmászva felkapaszkodunk egy agyaglejtőn, ami egy kürtő alá visz, ami néhány méter után két ágra szakad. A jobb oldali omladékban végződik, de oldalt egy szűk átjárón összeköttetésben van a bal oldalival, amiben könnyű mászással tudunk feljutni, mígnem egy szűk kis szálkő lyukhoz érünk. (Itt jobbra egy néhány méteres omladékban végződő hasadék vezet a jobb oldali kürtő fölé.) A szűk lyuk a testesebb barlangászokat biztosan visszatartja, ha azonban sikerült átjutnunk a Kuporgó nevű fülkébe onnan újabb agyagos 2 m magas kürtő következik, amiből egy kis fülkébe mászhatunk be, onnan pedig még egy fülkét találunk, amiért érdemes volt ide felmászni. A bejáratába függönyszerűen belógó gyökereket félrehajtva cseppkövekben gazdag fülkébe pillanthatunk be. Az aljzaton kis állócseppkövek vannak, míg a mennyezetről 10-30 centiméteres csíkos föggőcseppkövek lógnak. A fülkébe a cseppkövek védelme érdekében ne erőltessük be magunkat, a járatnak úgyis vége van. Ez a barlang legmagasabb pontja 2, 8 méterrel van a bejárat felett.
Visszatérve a cseppkőgyertyához az ellenkező irányba is megy a járat, ahol először egy kisebb terembe jutunk, aminek jobb oldalán szép cseppkőképzőmény látható. Innen lapos átbújással száraz kőtörmelékes négykézláb járható járatba érünk. (Balra lefelé néhány méter után véget ér a járat, itt vaddisznókoponyát, csontokat, rókaürüléket találhatunk.) Felfelé már határozottabban megy a szépen oldott kis járat, aminek falain kis függőcseppköveket, kondenz borsókövet látni, valamint sok lepke és pók is tanyázik itt. A végén jobbra felfelé omladékos részhez érünk, valószínűleg itt jöhetnek be a rókák, mivel a felszín csupán 3-4 méterre van, a huzatos részen a falakat nagy felületen montmilch borítja. Itt is találhatunk csontokat, valamint egy cipősarkat is. Jobbra egy kis szűkületen felbújva a Szotyori nevezetű kis terembe jutunk, ahol a Böhöm 50 centi magas 20 centi átmérőjű cseppköve hívja fel magára a figyelmet. E mellett több kisebb állócseppkő, tetarátamedence gyöngyökkel, függő és szalmacseppkövek, montmilch díszítik a teremet. Itt külön érdekességet jelent néhány kis retekcseppkő, ami a környék barlangjaiban csak itt fordul elő. Innen egy szálkő lyukon át még egy omladékban végződő fülkébe juthatunk át, ahol nagy mennyiségű humusz borítja az aljzatot.
Miután visszatértünk a Jóhangulat-terembe, az ellenkező irányban lefelé folytatjuk a túrát. Balra 6 m magas hasadékkürtő található, amiben nem sok látnivaló akad, így nem érdemes oda felmásznunk. Jobbra lefelé lépcsőzetesen megy tovább a járat, itt a fő látványosságot a bal oldali részen található Sípcsont nevezetű cseppkőképződmény nyújtja. Két 30 centis vékony kis cseppkőoszlop áll egymás mellett. A letörések után az egyre szűkülő járatba kell bekúsznunk, míg egy szűk bejáratú aknához érünk. Itt óvatosan másszunk le, mivel a 4 m mély akna lefelé tágulva vezet be a Száraz-hasadékba. A szépen oldott, helyenként újbegykarros hasadék aljára lemászva érjük el a barlang legmélyebb pontját (-28 m). Itt szűk bontási hely vezet tovább lefelé. A túloldalt felkapaszkodva omladékos járat kezdetéhez érünk. (Ide a hasadék felső részén áttravizva is eljuthatunk.) Itt szűk kis kürtő következik, ami után omladéktömbökkel szűkített járatba érünk, ahol a kőtömbök között átmászva tudunk továbbjutni. Ezen a részen a szálkőfal is repedezett, törött cseppkövek vannak az oldalfalakon. (Jobbra a kőtömbök közt lefelé, kis oldaljárat található, ami egy kis fülkéből és egy szűk kuszodábol áll. Kis állócseppköveket, néhány függőcseppkövet láthatunk itt.) Tovább felfelé omladékos szűk részen át jutunk be a végpontot jelentő Tanács-terembe. A bebújás feletti részek nagyon omladékosak, itt be is lehet mászni az omladékba, de ezt ne erőltessük. Jobbra meredek cseppkőfal található, aminek tetejében szép cseppkőképződmények vannak. A terem végében is találhatók cseppkövek és néhány csont is.
2) Folytatás: Az Expressz-járat (2010, Slíz György)
A Tanács-teremben már a felfedezéskor észrevétetett egy szűk átbújó, amelyet egy darab kő zárt le, akkoriban ez megoldhatatlan problémának bizonyult. Idén visszatérve a szóban forgó követ egy mozdulattal sikerült szétrepeszteni, és a szűk átbújón átbújva majd egy hasonlóan szűk aknán lemászva Ricsi egy tágas folyosó tetejében találta magát.
A kötélen való leereszkedést követően szokatlanul nagy méterű (5-6 méter magas) hosszúkás terembe érkeztünk, után állva járható folyosó, majd szűk elcseppkövesedett átbújó után újabb felállva járható szakasz fogadott minket, (innen ágazik ki a később feltárt, kb 100 méter hosszú, meglehetősen szűk és huzatmentes Szopó-ág), azt követően sebtiben átbontott agyagkuszoda után újabb nagy, 10m körüli átmérőjű oldott terem, a Gömbháti-terem következett, majd újabb kuszoda, a Demokratikus-átmenet és azután ismét állva járható tér, ahol felmászva négykézlábas szálkőjáratot találtunk, amely szűken kanyargott felfelé és 10 méterre megközelítette a Legény-barlang úgynevezett Patakos-ágának a régóta számon tartott huzatos elszűkülő végpontját.
Így az egycsapásra feltárult 200 méternyi járat, amely méreteiben és cseppkőgazdagságában a Vacska-barlangot idézte, egyúttal – mint a térképezéskor kiderült – nyílegyenesen szelte át a Rejtekút és a Legény közötti “fekete foltot”, ezért neveztük el Expressz-járatnak, így új reményt teremtett az összekötésre, ami még ez év őszén meg is valósult.
