Pilisi barlangkutatás

2010. augusztus 15-én hosszas küzdelem után sikerült még tovább jutni a fő huzatot követve a hegy legbelső belseje és az Ajándék-barlang irányába. Az új rész lényegében egy szép cseppköves, ám nem túl nagy teremből áll, és tovább egy szűk aknából, melynek az alján érkezik a huzat érdemes továbbolvasni….

Újabb lépés az Ajándék felé: Átjutottunk a Vacska-barlangnak az Ajándék-bg. felé vezető végpontján. Sajnos csak kb. 30 méter járat tárult fel, lefelé tartó szűk hasadékok és egy méterrel sem lett kisebb a távolság. A felfedezés jelentőségét majd az dönti el, hogy sikerül-e könnyen továbbjutni az új részből, amely szerencsére egyértelmű végponttal és elegendő depózóhellyel rendelkezik. érdemes továbbolvasni….

Falinaptár 2010-re.

[Megtekintés PicLens-el]

érdemes továbbolvasni….

2009. augusztus 16-án a nyáron kiásott mélyponti szifonhoz egy kis videós csapat vonult le a sár és a víz alkotta embertelen körülmények dokumentálása végett. Ricsi, ha már úgyis nyakig vizes volt, fogta magát és átúszta a szifont, amely csak két méter mélynek és két méter hosszúnak bizonyult, viszont a víz alatt egy szűkületet is tartalmaz. A túloldalán agyagos járat tart felfelé, majd denevércsontos és huzatos cseppkőszűkületben záródik, amely mögött nagyobb tér látszik. Kiderült, hogy a denevérek és a levegő egy járhatatlan résen közlekedik, amely összeköti a szifon két oldalát, de ez az innenső oldalról nem volt látható.

[Megtekintés PicLens-el]

2009. augusztus 15-én váratlanul könnyű bontással sikerült lejutni a Zeg-zug-zág névre keresztelt, meredeken lefelé tartó, helyenként tágas folyosó méretű ágba, amely a Mérföldkőháti-teremtől lefelé található, és annál 70 méterrel mélyebbre vezet, az alja pedig bontható. Ennek becsült hossza kb. 200 méter, amellyel a barlang összhossza eléri az 5 kilométert.

A Mérföldkőháti-termen túli belső részeken a mai napon három különböző helyen sikerült továbbjutni (ebből az egyiken bontás nélkül) és tágas cseppköves folyosók tárultak fel, illetve egy hasadék mentén kioldódott labirintus, amelynek nem sikerült a végére járni. Ezek a feltárások talán közelebb visznek az Ajándék-barlanggal való összekötéshez, amely így talán nem is olyan hiú remény. A még nyáron a Rózsát-teremből feltárt és praktikus rövidítő útvonalként használt Ujj-ággal együtt a barlang becsült összhossza 4,8 km.

[Megtekintés PicLens-el]

A nap szenzációi a bontás során a felszíntől egy méterre, a földes törmelékből előkerülő jégkiválások és a jéggel bevont kövek voltak. A viharos huzat különlegesen alacsony hőmérsékletét már megszoktuk, de ez a jegesedés így július derekán nem kis meglepetést okozott.
A tavaly nyár óta bontott indikáció egy már 3 méter hosszú, sajnos végig ásott, lejtős táró, amely reményeink szerint a 20 méterrel arrébb lévő barlanghoz (2. sz.) hasonlóan hamarosan járható hézagokba vezet.

[Megtekintés PicLens-el]

Bár a geológusok szerint ez még nem a karsztvízszint, mégis lélektanilag nagy jelentőségű, hogy a barlang 2009 januárjában elért mélypontja (-132 méter) alatt 2 méterrel az agyagkitöltést kibontva egy igazi szifont találtunk, amelyben ünnepélyesen meg is fürödtünk. Időszakosan volt már vízalatti járat a Leány-Legény-barlangban is, de azt nem sokan látták és általában nincs víz alatt, tehát gyakorlatilag ez az első ismert szifon a Pilis-hegyben. Lásd a képeket. A zsákokkal körülrakott vasalat azután készült, hogy az első gödör egy hét alatt teljesen beomlott. Emiatt kapta ez a hely a Déva-bánya elnevezést, utalván a Kőműves Kelemen balladájára. Sajnos a víz alatt -amennyire ki tudtuk tapogatni lábbal- lefelé újabb agyagdugulás következik.

[Megtekintés PicLens-el]

70 méter bejárat alatti mélységben bukkantak a kutatók az évmilliók óta érintetlen agyagfelszínen erre az 50 cm-es őshüllő-csontvázra. A különlegesen ép csontváz gazdája feltehetőleg az egykor itt feltörő kénhidrogénes vízben élő baktériumokra épülő flóra és fauna részét képező, egykor az egész Földön elterjedt faj lehetett, amely a jégkorszak során a felszínen kipusztult, és csak a barlangokban maradt fent. Alaposabb szemrevételezés során láthatjuk, hogy a csontváz természetesen agyagból készült, és a kora is csak mindössze pár hét.

Szenzációs őshüllő-csontváz

Budapesten, a MÁFI-ban tartott rendezvényen a tudományos előadások és a külföldi témájú beszámolók mellett végre komoly hazai feltárásokról is hallhattak a résztvevők. Úgymint a mecseki Spirál-víznyelő, a pilisi Szent Özséb-barlang új részei, a Dobogókő-környéki Disznós-árki-barlang és a két nagy felfedezés, a budai Harcsaszájú-barlang, valamint a pilisi Vacska-barlang. Kár, hogy a megszokott tendenciát követve idén már csak körülbelül 100-150 barlangász volt jelen. Ez (és a fiatal korosztály teljes hiánya) valószínűleg összefügg a 4.000,- Ft-os regisztrációs díjjal, ami más konferenciákkal összehasonlítva nem sok, de a jellemzően nem elit családból származó ifjú ,,ganajtúrók” számára bizony megterhelő.

Szent Özséb-barlang przentációja (1,7 MB)

Disznós-árki-barlang przentációja (987 KB)

2008. augusztus 2-án a precíz előkészítésnek és a szerencsének köszönhetően egyetlen nap alatt sikerült összekötni egy 5 méter hosszú légmentes eltömődés kibontásával a Pszichés-ág felső végpontját a Rejtekút-barlanggal. A 200 méter hosszú Rejtekúttal és a Vacskában előtte feltárt kisebb járatokkal együtt a barlangrendszer mélysége 86 m és az összes hossza 1050 m (ebből fel van mérve 800 m).

[Megtekintés PicLens-el]

Öt évvel a felfedezés után végre sikerült lefelé érdemi továbbjutást elérni. A tavaly év végén a Szitkok-Kamrájából megkezdett agyag- és omladékbányászás 2008. március 29-én egy kis terembe való lejutáshoz vezetett, ahonnan a huzatot követve április 12-én bejutottunk a Pentenáriumi-szakaszba, amely a barlang 17-edikén esedékes ötéves születésnapjáról lett elnevezve. Az új rész hossza 200 méter, a barlang hossza ezzel kb. 800 méter, a mélysége pedig 80 méter. Az új részből biztató bontási lehetőségek nyílnak fölfelé.

[Megtekintés PicLens-el]

A barlang hegyomlás során keletkezett a vulkáni hamu- és törmelékszórási konglomerátum alkotta vidéken. A nyomravezető látványos kigőzölgésre Szepesi László hivta fel a kutatók figyelmét, ami után hamarosan fel is tárult a labirintus első részlete. A jelenleg 40 méter hosszú barlang belső részében 5-6 méter magas termek is vannak, amely a nemkarsztos viszonyokhoz képest jelentős. A huzat alapján még további járatok feltárása várható.

[Megtekintés PicLens-el]

A geológiával és hőkamerákkal egyaránt foglalkozó Kovács László Dezső jóvoltából február végén, az utolsó hideg napon egy hőkamerás vizsgálatot végzett az Ariadne Egyesület, melynek távlati célja az ismeretlen barlangok kimutatása a kiáramló hideg vagy meleg levegő alapján. A nehezen járható terepen egy nap alatt csak az ismert barlangok bejáratait sikerült lehőfényképezni, tapasztalatgyűjtés céljával, ezekből a fotókból áll itt két ízelítő.

[Megtekintés PicLens-el]

Elkészült a barlang makettje, 1:200-as méretaránnyal. A 3D-s ábrázolás talán legjobb, és egyedüli megfizethető módját, a “gipszmodellt” választottuk, azaz a poligonra simuló drótvázra papírt ragasztottunk és arra orvosi gipszpólyát tekertünk. A 40 cm magas szobor egyébként nyolc óra alatt készült el.

A gipszmodell

A gipszmodell először is nem modell, hiszen semmilyen működést nem végez, tehát inkább makett vagy szobor, de valamiért ez a kifejezés honosodott meg.

Vannak olyan barlangok, amelyek bonyolult térbeli elhelyezkedésük miatt semmilyen síkra való leképezéssel nem ábrázolhatóak úgy, hogy azt a térkép rajzolóján kívül más is értse. A gipszmodell ellenben kívülálló számára is lehetővé teszi a barlang elképzelését. Megjegyezzük, hogy a kutatáshoz egy részletes poligon tökéletesen elegendő, tehát a gipszmodell felesleges.

A gipszmodell készítése

Hátha más is kedvet kap a szobrászkodáshoz, leírjuk a kulisszatitkokat. Megjegyezzük, hogy az ötletet s az iránymutatást Jakucs László Szerelmetes Barlangjaim című könyvéből merítettük.

Először is kinyomtattuk a poligon alaprajzát a kívánt méretarányban. Ez 200-szoros kicsinyítést jelentett, hogy a későbbi járatok ráépíthetők legyenek a helyiség lebontása nélkül… Ezután kiszámoltuk a főbb pontok papír feletti magasságát centiben. Egyes helyekhez tartóoszlopként menetes-szárakat állítottunk az alapot képező deszkába fúrva. Ezekre poligonra sima fémdrótokat forrasztottunk fel. 6 mm -es az oszlop s 3,2 mm-es a drót, s egy 75W-os lapos-végű páka már elegendőnek bizonyult. Erre a csontvázra a termeknél újságpapírból gyűrt galacsinokat ragasztottunk ragasztószalaggal. Ezután vízbe mártott orvosi gipszpólyát tekertünk rá néhány rétegben, ez fél óra alatt megkötött. Ezzel lényegben készen voltunk. A következő lépés a felület kisebb formáinak a kidolgozása hozzágipszeléssel, lefaragással. Ezt akár a borsókövek megjelenítéséig folytathattuk volna, de természetesen idejekorán abbahagytuk… Végül a festés következett: A barlangra jellemző omladékkitöltést fekete temperával festve jelenítettük meg. Ahol tehát a felület fekete, ott a járatot nem szálkő, hanem omladék zárja le. (Most tehát úgy tekintjük, hogy az omladék nem a barlang része, hanem azon kívül van. Ennek egyszerű oka, hogy az omladékkal kitöltött egykori járatok (a Rom-termet kivéve) nem ismeretesek, így az ábrázolásuk sem megoldható).

[Megtekintés PicLens-el]

“Az Ariadne és a Szent Özséb csoport közös, két fős elitalakulata” szállt le fotózás céljából. Vittünk egy kalapácsot is, mert sose lehet tudni, bár Ricsi azt mondta, hogy “ha valamikor, akkor ma biztosan nem lesz belyukadás”. Tehát lementünk és Ricsi észrevett egy gyanús pontot, ami eddig elkerülte mindenkinek a figyelmét. Két óra múlva már bent voltunk az új részben, amit egy tágas cseppköves folyosó alkot. A vége a felszín közelében lévő gigantikus omlás, asztalnyi kalcitlemez-tömbökkel. Az új részből lefelé jó továbbkutatási lehetőségek látszanak. A felfedezés becsült hossza 70 méter, a barlang hossza ezzel 370 méter.