Sűrű Péter miskolci illetőségű fiatal kollegánk hívta fel a figyelmünket arra a jelenségre, hogy a denevérek ürüléke – a guanó – oldja a mészkövet, ennek legérdekesebb következményei a guanókupacok alatt kialakuló tálszerű, félgömb alakú üstök.

Ezeket az üstöket a szakma többnyire eróziós üstnek minősíti, úgynevezett ördögmalomnak, amely az egykori patak által pörgetett kődarabok koptató munkájaként jön létre. Csakhogy egyes barlangokban ilyen egykori patak soha nem létezett, az üstök pedig a legképtelenebb helyeken, magasan fent, ferde falak oldalába vájva is megtalálhatók.

A nagy denevértanyáknál egyébként is megfigyelhető, hogy a kőzet felszíne a guanó alatt lemart, legömbölyödött, anyaga a felületen málló. Ahol viszont a guanó kupac formájában van jelen, ott az oldás mélyedést hoz létre, melyben megáll a víz, így az oldás sokkal hatékonyabbá válik, ezért ezeken a helyeken egész mély lukak alakulnak ki. Előfordul, ha a járat keresztmetszet-alakja olyan konkáv, hogy a guanókupac átrágja magát, és egy oldáscső jön létre.