A kb. 2 méter magas és 5 méter hosszú, lapos, ferde terembe felülről jutottunk be egy alig járható hasadékon átpréselődve. A terem ezen az úton végre (a Mérföldkőháti óta) az első értelmes tág hely, ahol a depó mellett mi is kényelmesen elférünk. A Heliktoktitkos-szoros bejárata óta több mint 20 métert mentünk lefelé, és most is alulról érkezik a nyári (leszálló) huzat. Így az áttörő jelentőségű ajándék-barlangi összekötéshez nem sokat közeledtünk, de legalább egyre beljebb kerülünk a hegybe. Ez a barlang legbelső (legkeletebbi) végpontja, és nem messze van az elektromos ellenállás-méréssel kimutatott anomáliától. ]]>
A Heliktoktitkos-szoros a Mérföldkőháti-terem felfedezésekor, 2009. március 8-án tárult fel, azonban az oda vezető nyitott járatot (és ezzel az Ajándék-barlang felől érkező fő huzatot) csak hónapokkal később, térképezés során vettük észre. Maga a szűkület az elnevezését a falain növekedett elágazó, görbe cseppkövekről, az úgynevezett heliktitekről kapta, amelyeket egy kolléga tudatlanságában heliktoktitoknak nevezett. ]]>
A cseppkövekkel teli, szépen oldott járatok végül 70 méterrel magasabbra vezettek a bejutási ponttól. Tiszta váltás öltözetben derítettük fel a járatokat, amiket így sikerült is megóvnunk. A legfelső részen nem leltük meg a továbbjutást, viszont egy lefelé tartó oldalkürtőnek a kiszélesedő végében egy tavat találtunk. A 6 négyzetméteres tó tölcsérszerűen folytatódott lefelé legalább 5 méteres mélységig, ahol a járat elkanyarodott. Valószínűleg időszakos vízfelületről van szó, mivel néhány méterrel távolabb 5 méterrel mélyebbre másztunk a vízszintnél. A fő huzatot végül a kürtőrendszer alsó részén találtuk meg, ahol hamarosan sikerült is tovább jutnunk és mintegy 150 m új részt fedeztünk fel ebben az irányban is. A levegő egy szűk szálkő csőben hangosan dudálva áramlik a további ismeretlen járatokba. Összesen 400 méterrel növeltük meg a rendszer hosszát, ami így meghaladta az 5050 métert.
]]>
Megkésve bár, de törve nem. Sajnos tömöríteni kellett az eredetileg 2-3 megás képeket.
]]>We have conducted a gas-pressure signal examination, by which we have proved that the biggest caves in Csévi cliffs are interconnected. Hopefully, next year the unification of several caves will be done. It is also promising that geophysical measuring showed that there are greater, unknown passages beyond the explored areas of Cave Vacska. Proving the reliability of these measuring will also be next year’s task. Our 2008 achievements brought us a first place in the Cholnoky Tender for Cave Explorers and we also gave presentations about our current achievements at the Meeting of Cave Explorers.
]]>
]]>Az elmúlt hétvégén volt szerencsénk egy újonnan felfedezett csodálatos barlangot megtekinteni. Ajánlom mindenkinek aki tornából nem volt felmentve. A barlang neve Vacska-barlang. (vadmacskából). Ezzel a kereső szóval sok link bejön, minden részletet megtudhattok a barlangról. A hétvégéről pedig az alábbit: Néhány telefon beszélgetés után sikerült egy túrát egyeztetnem a felfedezőkkel, személy szerint Slíz Györggyel és Kovács Richárdal. (a telefonszámaikat kérésre megadom). A túra időpontja 2009. november 29 volt. Néhány barátomat, ismerősömet invitáltam a barlang bejárására, de (mint mostanában egyre gyakrabban) azt kellett tapasztalnom, hogy vagy a vállalkozási kedv – , vagy az idő hiánya miatt nem dobogtattam meg a többség szívét. Azért hárman csatlakoztak hozzám: elsősorban édes nejem, aki két nappal a hétvége előtt még hülye ötletnek tartotta, aztán hirtelen belelkesedett. Velünk jött Ludmi, aki lassan többet megy barlangba, mint a TDK veteránok összesen. És kis rábeszélésre Virág Zoli is csatlakozott hozzánk. Résztvevők: Olasz József Olaszné Gyalog Éva Varga Virgília Virág Zoltán Az egyidejűleg a barlangban lévők száma lényegesen több volt, mert több csoport intenzív kutatást végez az 1 éve felfedezett barlangban. A barlangi leszállások (menetrendszerűen) minden vasárnap 9 órakor indulnak, és általában meghatározott céllal. Mi kivételesen kaptunk egy vezetőt (Fruzsi) aki nagyon ügyesen és tapasztaltan vezetett. A barlang elsődlegesen hévizes eredetű, néhol gömbös oldásos termecskékből de főleg kusza hasadékokból, járatokból áll, melyben másodlagosan hidegvizes oldásoskiválásos karszt- formák (pl. cseppkő) képződtek. Így ellentétben a bükki zsombolyokkal labirintus jellegű, kúszó mászó. Sok vékony és magas hasadék jellemzi. A fő útvonalon ( mely a nagy termek felé vezet) az előre haladás hol e hasadékok alján, hol éppenséggel a tetején történt. Kb. 300-400 m –t mentünk az első nagy teremig. Ez térben nem lehetett több 100 mnél. Ez kb. 1 órát vett igénybe. (Ötünknek, egymást segítve). A teremben úgy döntöttünk, hogy visszafordulunk. A döntésünket a lányok pillanatnyi fáradtsága miatt hoztuk. Azért mentségükre legyen, hogy vasárnapot követő két napban nekem is erős izomlázam volt. Az a vendéglátóinknak tett felajánlásunk, hogy esetleg segítünk valahol bontani, sajnos nem valósulhatott meg. A bontás színteréig nem jutottunk el. Megjegyzendő, hogy ebben a barlangban szinte minden hétvégén találnak egy-egy hosszabb szakaszt. Amennyiben sikerül e barlangot összekötni a Legény barlanggal, úgy tizen – egy néhány kilométeres barlangrendszer lesz. Ennek elég nagy az esélye. A barlangi túránk kb. 2,5 – 3 órát tartott. A barlang bejárására jó kondíció és megfelelő kúszó-mászó képesség, gyakorlat szükséges. Nem ördöngös, csak szokatlan a mozgás. (Ill. elszoktunk tőle). Javaslom a barlang megtekintését, bejárását, mindenkinek, mert érdekes, egyedülálló. Jó hétvégi program, sport és kihívás. A környezetvédelemre egyedülálló módon, példa értékűen vigyáznak: a barlang le van zárva, a termekben csak kijelölt útvonalon lehet áthaladni, és vécézni sem lehet csak magaddal hozott mobilis gyűjtő edényben. Gratulálunk. A túra fényképeit megtekinthetitek, itt
Üdv, Olasz József Budapest, 2009. november. 30.
NME TDKVeterán barlangászok