Barlangkutatás I. kötet 2. füzet 1913.
Jelentés a Barlangkutató Bizottságnak 1912. évi
működéséről.
Írta: KADIC OTTOKÁR dr.
(71-72. oldal részlet)
6. A legény-barlang felásatásának eredménye. A Bizottság megalakulása óta minden évben a budai és pilisi barlangok átkutatását is munkatervébe felvette. Sajnos kellő támogatás hiányában e barlangok tanulmányozása mindig elmaradt. Végre ebben az évben alkalom nyílt, hogy a Pilis-hegység egynéhány barlangjában a kutatást megkezdhettük. Kutatás történt a pilisszentléleki Legény-barlangban és a mellette levő Leány-barlangban, a csobánkai Kiskevélyi-barlangban, a pilisszántói Orosdi kőfülkében és a bajóti Öregkő-barlangban.
A Legény-barlangra BEKEY IMRE GÁBOR tagtársunk figyelmeztette a kutatókat, akik még 1911. évben a barlangot felkeresték és ajánlották. A Bizottság e barlang felásatását, elvállalva az ásatások vezetésével BELLA LAJOS bizottsági tagot és előadót bízta meg.
A Legény-barlang Pilisszentlélek (Esztergom-vm.) község határában a Pilishegy nyugati lejtőjén van. Hatalmas nyílása 22, 5 m hosszú, átlag 6 m széles és 4 m magas csarnokba vezet. A csarnok végén szűk nyíláson hason csúszva egy belső szűk magas repedésszerű üregbe lehet jutni. Az ásatás kizárólag a külső csarnokszerű üregben történt.
A külső üregét vörös terra rossa szerű agyag és mészkőtörmelék tölti ki, mely lerakódás vastagságát, minthogy a barlang fenekét még nem értük el, nem tudjuk. Ezt a vörös agyagot fekete és szürke humusz födi. A lerakódás diluviális részében mind eddig csak a bejáratban lévő sárga agyagban találtunk néhány fosszilis csontot, az üreg belsejében képződött vörös agyag teljesen meddő. annál gazdagabb volt az alluviális humusztakaró, amely csak a bejárásban volt vastagabb, a barlang belsejében hátrafelé kivékonyodik.
Konyhahulladékon és embercsontokon kívül a barlang bejáratában lerakódott humuszban a kutatók vékony, lencseszerűen telepedett rétegre akadtak, mely tele volt recens mikro faunával, apró rágcsálókkal és madárcsontokkal. Igen becses a kiásott archeológiai anyag is. BELLA LAJOS szerint az itt talált emlékek a neolit, a bronz, a hallstatti és a középkori ember kultúráját képviselik. Legtovább a hallstatti ember tartózkodott ebben a barlangban, amit e kor számtalan cserépedény töredékei bizonyítanak.
7. A Leány-barlang felásatásának eredménye.A Legény-barlang tőszomszédságában egy másik névtelen barlang van, amelyet TIRTS REZSŐ tagtársunk Leány-barlangnak nevezett el. A barlang tág nyílása kisebbszerű csarnokba vezet. amelyből egy hátulsó szűk lyukon a barlangnak eddig még fel nem mért és le nem írt többágú belső üregbe lehet jutni. A barlang elülső ürege agyaggal és törmelékkel van kitöltve, amelyet azonban a kincsásók jórészt megbolygattak.
A Legény-barlang felásatásának befejezése után, sőt annak kutatásával párhuzamosan BELLA LAJOS a Leány-barlangban is végzett ásatást. Az ásatás mindenekelőtt a kincsásóktól kivetett anyag átkeresésére terjedt ki, azután pedig az érintetlen rétegekre került sor. Az ásatás eredménye hasonló a Legény-barlangban elért eredményekhez.
Az itt ismertetett két barlang kutatása f. é. május hó 5-től 25-ig tartott s 1350 kor. költségbe került, mely összeget ZICHY JÁNOS, m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Úr Ő Excellenciája az Országos Régészeti és Embertani Társulat útján tárcájából volt kegyes adományozni; kegyes adományát ezen a helyen is a legjobban köszönjük. Köszönettel tartozunk TIRTS REZSŐ és BEKEY IMRE GÁBOR tagtársainknak is, akik a fenti adomány kieszközlése körül fáradoztak és kutató tagtársainkat állandóan támogatni szíveskedtek.
Az ásatást mind a két barlangban, különösen a Leány-barlangban, folytatni kellene.
————————————————————————————————————-
Barlangkutatás I. kötet 4. füzet 1913.
HIVATALOS JELENTÉSEK.
Szakülés 1913. május 5-én.
2. BELLA LAJOS alelnök: „A Legény- és Leány-barlang ásatásának régészeti méltatása” címen beszámol azokról az ásatásokról, amelyeket a múlt év tavaszán KADIC OTTOKÁR dr. előadóval együtt a Bizottság megbízásából a fent nevezett barlangokban végzett. A Legény-barlangvékonyalluviális humusztakarójából kikerült régiségek arról tanúskodnak, hogy ezt az üreget az újabb kőkorszaktól kezdve egészen a történelmi időig az ember többször lakásul használta. A humusztakaró alatt lévő diluviális plasztikus vörös agyag teljesen meddő volt. A Leány-barlangban végzett ásatás a kincsásóktól kivetett anyag átkeresésére szorítkozott. Az eközben talált embertani és ősrégészeti anyag indokolttá teszi e barlang rendszeres felásatását.
KADIC OTTOKÁR dr. titkár a Legény-barlangban előforduló vörös plasztikus agyagot teszi szóvá. Felszólaló ilyen agyagot más hazai barlangokban is talált; ez mindig a barlangok fenekén van és mindenütt meddő. Ezen agyag tanulmányozását a mineralogusok és petrographusok figyelmébe ajánlja.
STRÖMPL GÁBOR dr. választm. Tag azt tartja, hogy a Legény-barlang a diluviumban még csukva volt és csak az alluvium elején szakadt fel. Ez magyarázná meg azt a körülményt, hogy ebben a lakásra rendkívül alkalmas barlangban, miért hiányoznak a diluviális ősember nyomai.
