Turisták lapja 1930.

A Pilis barlangjairól.

(128. oldal részlet)

A Magyar Barlangkutató Társulat 1929 decemberi választmányi ülése foglalkozott a Pilis-hegység barlangjaival, elhatározta a “Pilisi barlangok bizottságá”-nak megalakítását, melynek elnökévé e sorok íróját, előadójává Schőnviszky Lászlót kérte fel. A bizottság alakuló ülésén mindenekelőtt megállapította az ez évi munkatervet, mely szerint folytatja a Csévi-, valamint a Leány-barlang feltárását, az ezekhez vezető utak megépítését, illetve javítását s a Leány-barlang felmérését. Ezzel párhuzamosan felkutatja a már ismert számos barlangon és üregen kívül a Pilisben még ismeretlen barlangok helyét, azokat nyilvántartásba veszi és megjelöli.
E munkálatokat dr. Kadic Ottokár, a M.B.T. ügyvezető elnöke irányítja egyrészt a tudományos kutatás, másrészt a turisták számára való könnyű hozzáférhetővététel céljával. Ezek érdekében máris összefogtak a barlangkutatók, a M.T.E. turistái és egyenlőre Csév község vezetősége. Reméljük, hogy később csatlakozik a többi érdekelt község is.
A Leány-barlang múlt évben megkezdett feltárásáról már beszámolt lapunk 1929. évi 9-10. száma, amikor a feltárt rész térképét is közölte. E munkálatokat a M.T.E. támogatta s a talált leleteket egyenlőre a Barlangkutató Társulat őrzi. Az eléggé nem ismert és valószínűleg érdekes leleteket rejtő Csévi-barlang feltáró munkálataiban a község anyagi támogatásán kívül Hacher Gyula főjegyző vezetésével a község ifjúsága is részt vesz, felismervén a barlang révén emelkedő turistaforgalomnak a község javára remélhető hatását.
A Leány-barlangban végzendő alantasabb munkák napszámbéreit a bizottság adományokból véli biztosítani, a M.T.E. pedig a kutatók részére a közeli klastrompusztai-menedékházban díjtalan szállást nyújt. A többi barlang helyének felkutatását a bizottság turistatagjai végzik el.

A Pilis turista-kultúrájának kiépítési tervezetében a barlangkutatókra több évre terjedő rendszeres és beható munkát igénylő feladatok várnak. Hazánk egyik hegycsoportja sem rejt magában annyi történelmi, főleg természeti kincset, mint a Pilis. Telve van barlangokkal, hegyszakadékokkal, sziklacsoportokkal és régmúlt emlékeket őrző kolostorok nyomaival.

A már közölteken kívül az ismertebb barlangokat sorolom csak fel nyugat felől  délkelet felé haladva a következőkben: A Leány-barlang alatti völgyben hatalmas tebert találunk, mely nagy terjedelmű barlang összeomlásával keletkezett. Fölötte impozánsan emelkedik ki a 325 m magas Simon-halála sziklaorom, melyben hosszú folyosószerű üreg van. A monda szerint e sziklaoromról dobták a mélységbe Simon főpapot a pilisi kolostorokat pusztító tatárok.
Vörös Tihamér
————————————————————————————————————-
Turisták lapja 1931. 43. évfolyam 257. oldal

A pilisi hegyvidék barlangjai

(257. oldal részlet)

Állandó agitációmmal csakhamar sikerült ezer koronát szerezni, amely pénzen BellaLajos és dr. GereczePéter tanár a Pilis nyugati oldalán, a Klastrom-puszta fölött fekvő Legény- és Leány-barlangot feláshatta. A Legény-barlangban az ásatás eredményre nem vezetett, mert csakhamar a meddő barlangi vörösagyagra (Terra rosa) bukkantak. Valószínűleg ez a hatalmas csarnokszerű barlang ideális, védett fekvése ellenére sem volt a diluviumban emberek által lakható állapotban. Lehet, hogy belsejéből kiszivárgó nagymennyiségű csapadékvizektől volt csepegősen nedves. Később azonban a szárazzá vált barlang a neolitkori ember tartózkodási helye volt, amit számtalan fekete cserép maradéka bizonyít. Majd úgy a rómaiak idejében a népvándorlás alkalmával, valamint a tatárjárás idején a környék lakosainak menedékül szolgált. A barlang külső előterének jobb falán még fölismerhető a torlaszt alkotó gerendák elhelyezésére szolgáló kivésések. Ez a barlang valóságos kis vár lehetett és megközelítése az egyedül járható meredek lejtőn igen kockázatos vállalkozás volt.
A Legénybarlangtól északra ötven méternyi távolságban a Leány-barlangot is részben kiásta BellaLajos. Őskori embernyomokra ugyan itt sem akadt, de talált egy római finom művű bronzfésűt, hun és magyar kardokat, sőt a középkorból származó pénzhamisításra alkalmas eszközöket is.

Bekey Imre Gábor