2009-ben egy szép, napsütéses szeptemberi napon kényelmesen felautóztunk a hegyre Surányi Gergely (Surda) vezetésével kicsiny (4 fős) tudományos csapatunkkal.
A cél az volt, hogy egy 300 méter hosszú egyenes mérővonal mentén leütött 100 elektródával és a rájuk kapcsolt számítógép-vezérelte műszerrel sokpontos ellenállásmérést végezzünk. Ezt azt jelenti, hogy a számítógép szépen kettesével kiválasztja az elektródákat, és megméri közöttük az ellenállást. Az összes lehetséges párosításban (5000 mérés) ismert ellenállásokból egy megfelelő számítógépes program képes kiszámolni a mérővonal alatti szelvénynek bizonyos mélységig a fajlagos ellenállását. Ez azért nagy dolog, mert a fajlagos ellenállás több nagyságrendnyi eltérést mutat szálkő, agyagos törmelék és levegő között. Így ha pontatlan is a mérés, remekül kirajzolódnak a szelvénnyel elmetszett járatok.
Először is kipakoltuk a mikrobuszból a több mázsányi felszerelést: kábeltengereket, akkumulátort, műszert, elektródákat, stb. Ezután megállapítottuk, hogy a kiszemelt bozótos, meredek hegyoldalon a talicska használhatatlan. Kis késéssel sikerült a mérővonal nagyjából egyenes elhelyezése, majd elindítottuk az órákig tartó automatikus mérést. Közben a mikrobusszal meg kellett kerülni a hegyet, hogy a lejtő aljára kerüljön, és be kellett szintezni a mérővonalat, ami a nem kimondottan erre való geodéziai műszerekkel meglehetősen nehézkes volt. Időközben besötétedett, így a felszerelések összeszedése már a sötétséggel való pánikszerű versenyfutásba torkollott, a hegyoldalon a leguruló kövek elől való félreugrálás az Egri vár ostromát idézte, de azért sikerült.
A mérések kiértékelése nem várt eredményt hozott:
Az első képen a mérővonalnak a Vacska-barlang alaprajzára vetített helyzete látható, a második képen pedig a mérés végeredménye, a szelvény. A kék és zöld a kőzet, a sötétpiros foltok pedig a csaknem végtelen ellenállású részek, azaz a járatok.
A szelvény barlang fölötti része jó egyezést mutat a barlang ismert járataival, a barlangtól beljebb húzódó szakaszon pedig egy döbbenetes méretű üreg, az úgynevezett Anomália rajzolódik ki. Ez persze lehet egy keskeny, a szelvényre merőleges hasadék vagy széles terem egyaránt, ezt a mérés nem nagyon tudja megkülönböztetni. Az biztos, hogy a szelvény síkjára merőlegesen jelentős kiterjedése van, ami egyébként összhangban áll a barlangban eddig megfigyelt fő hasadékiránnyal (Mérföldkőháti-terem csapásiránya).
Köszönetünket fejezzük ki Dombrádi Endrének és Kovács Dénesnek valamint az ELTE Geofizikai tanszékének és a Geomega Kft-nek a mérésben való közreműködésért illetve a műszerek biztosításáért.
Néhány életkép a munkálatokról:
