Dr. Kovács László Dezső hőkamera-fejlesztő és geológus jóvoltából végeztünk egy hőkamerás vizsgálatot a Csévi-szirteken. A szakember az MKBT-ben tartott előadásán (melyen gyakorlatilag csak mi voltunk jelen) örömmel vállalkozott a kérésünkre, hogy a hőkamerával nézzünk szét a Csévi-szirteken.

Az tél utolsó hideg napján, 2008 februárban sétáltunk ki a hegyre, és először – viszonyítási alap céljából – az ismert barlangbejáratokat néztük meg, egy-két hőfényképet is készítve.

A hőkamera működési elve a nem látható tartományba eső elektromágneses sugárzás (hősugárzás) érzékelésével a digitális képrögzítés elvén való fénykép készítése, amely hamisszínes formában (piros=meleg, kék=hideg) látványosan ábrázolja a testek hőmérsékletét.

(A biztonsági infrakamerák NEM hőkamerák. Azok – bár szintén a nem látható infravörös tartományban működnek – a saját maguk által (infraLED-del) kibocsájtott egy bizonyos  sugárzás visszaverődését érzékelik, nem alkalmasak a testek más hullámhosszú hőmérsékleti sugárzásának az érzékelésére. Más szempontból megközelítve az infrakamera 10 ezer, a hőkamera pedig 2 millió forintba kerül.)

A hőkamera azonban nem a hőmérsékletet, hanem a hősugárzás-intenzitást érzékeli. Azonos hőmérsékletű, de eltérő anyagú testek eltérő emissziós tényezőjük miatt eltérő intenzitású hősugárzást bocsátanak ki, így nem lesznek egyszínűek a hőképen. Ennek ellenére a hőkép alkalmas lehet az indikációk felfedezésére.

Esetünkben az első tanulság volt, hogy a domborzat zugai télen melegebbek a sík részeknél. Ugyanis egy zugban (pl. sziklafal beöblösödésében) a levegő kevésbé tudja lehűteni a követ, így mondjuk -10 fokban a -10 fokos sík sziklafal üregei lehetnek -2 fokosak anélkül, hogy bármiféle barlang kapcsolódna hozzájuk. Tehát nem minden barlang, ami piroslik.

A +9 fokos huzatok télen éppen elég látványosak ahhoz, hogy szabad szemmel is jól észrevehetőek legyenek (gőzoszlop, hóelolvadás) Nem úgy viszont nyáron, amikor az alsó bejáratokon kiömlő hideg (+9 fokos) levegő egyáltalán nem látványos. Ilyenkor egy hőkamerával végigsétálva a téli kigőzölgésekhez hasonlóan az alsó bejáratokat lehetne tetten érni, amelyek más módon messziről nem vehetők észre.